2013. október 25., péntek

A gasztroenterológusnál

Már három hónapja küzdöttem irritábilis bél szindróma tüneteivel. Mivel a tünetek időnként mérséklődtek, és azt hittem gyógyulófélben vagyok, jóideig húztam-halasztottam az első találkozást a gasztroenterológussal. Mivel azonban egyre rosszabbul lettem az utóbbi időszakban, és egyre gyorsabban vesztettem a súlyomból, kezdtem bepánikolni. Amikor reggel a mérleg mutatója ötven kilót mutatott a 172 cm-es magasságomhoz, azonnal telefonáltam a háziorvosnak, hogy találjunk gyorsan egy szakorvost. Tudni akartam, hogy mi áll a háttérben, és ki akartam zárni minden más, komolyabb okozatot.

Bár egy külföldi nagyvárosban élek, több kört is kellett futnom, amíg találtam valakit, aki még a héten fogadni tudott, mivel a háziorvosom által ajánlott személyre több mint két hetet kellett volna várnom.

A kórházban egy kedves, korombeli orvossal találkoztam. Beszámoltam a tüneteimről: a hónapokkal ezelőtt kezdődött, krónikussá vált hasmenésről, hasgörcsökről, ételintoleranciáról és amiért ténylegesen ott voltam: a gyors ütemű fogyásról. Elmondtam továbbá, hogy a családomban nem tudok senkiről, aki bélrendszeri problémával küzdött volna. Az orvos kérdésére elmondtam azt is, hogy az elmúlt időszak, különösen az első tünetek megjelenésének időszaka különösen stresszes volt. Az orvos rákérdezett a konkrét időszak történéseire, hogy objektívebb képet kapjon a stressz nagyságáról. Miután válaszoltam a kérdéseire úgy ítélte meg, hogy valóban magas volt a stressz szintem. (Ezzel a kis beszélgetéssel a stresszről, feltehetően megalapoztam benne a gyanút, hogy IBS-ben szenvedek.) Azt is megemlítettem, hogy a tünetek megjelenését megelőzően két hónappal trópusi országban jártam, ahol egy alkalommal hirtelen hasmenésem volt minden más tünet nélkül. Ekkor , hogy a IBS kialakulhat korábbi fertőzés maradványaként.

Ezek után megnézte, hogy van-e mikroszkopikus méretű vér a székletemben. Ez egy gyorsteszt segítségével történt, amit meg is mutatott. A "mintavétel" teljesen humánus volt, minimális kellemetlenséggel, és két másodpercig tartott. A teszt nem mutatott ki vért. Éljen! De még nagyobb megkönnyebbülés volt, amikor közölte, hogy nem tartja szükségesnek, hogy a vérvizsgálaton kívül egyéb vizsgálatoknak (vékonybél, vastagbél endoszkópos vizsgálat) vessen alá.

Akkor elkezdtem felhozni, hogy szeretnék csináltatni egy Hidrogén Kilégzési Tesztet, amivel a Kontaminált Bél Szindrómát tudják diagnosztizálni. Mondta, hogy persze, elküld a vizsgálatra, -feltehetően ez része is a protokollnak- de hangsúlyozta, hogy ez a teszt csak a vizsgált esetek harminc százalékában hoz pozitív eredményt. Célzott rá, hogy valószínüleg Irritábilis Bél Szindrómáról van szó, amit a stressz miatt fejlesztettem ki.
Ez engem persze nem nyugtatott meg a súlyom folyamatos csökkenése miatt. Megbeszéltük, hogy továbbra is követem a FODMAP diétát, amit az Irritábilis Bél Szindróma kordában tartására fejlesztettek ki. A fogyással kapcsolatban nem nyugtatott meg teljesen, csak annyit mondott, hogy egyek többet.

A Hidrogén kilégzési tesztre több mint két hetet kellett várnom, mivel két héttel a teszt előtt már nem lehetett probiotikumot fogyasztani, amit persze szedtem a tüneteim enyhítésére. Alig vártam, hogy elteljen a két hét, mivel teljesen biztos voltam benne, hogy kontaminált bél szindrómám van. A kérdés csak az volt, hogy mikor jutok a megfelelő antibiotikumhoz, amivel ezt a betegséget kezelik.

A vérvizsgálat eredménye jó lett: nincs cöliakia (celiac vagy lisztérzékenység) betegségem, szervi funkcióim rendben, és vérszegény sem vagyok. Mivel azonban egyre rosszabbul lettem, és tovább fogytam, számomra már csak az volt a fontos, hogy lassítsak a fogyás ütemén és valahogy kihúzzam a tesztig. Egyértelmű volt, hogy a FODMAP diéta, amit követtem, nem működött az esetemben. Bár a FODMAP bizonyos részei beváltak, mint pl.a géutén elhagyása, de igazi változást más hozott: A Specifikus Szénhidrát Diéta (SCD) alapdiétájával a diéta második napján megállt a hasmenés, és fokozatosan javulni kezdtem. Így vártam Hidrogén Kilégzési tesztet, vagy ahogy itt külföldön hívják, a SIBO (Small Intestine Bacterial Overgrowth) tesztet.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése